a Meta a tartalmuk alapján gyűlöletbeszédnek minősíthette a szóban forgó négy bejegyzést, ami jogszerűen vonhatta maga után a politikus oldalainak blokkolását, így nem történt szerződésszegés. A bíróság megállapította, hogy egyértelmű volt…
A fellebbviteli bíróság hangsúlyozta, hogy a szerződés a „Felhasználási feltételek” és a „Közösségi alapelvek” megsértésének szankciójaként a Facebook-fiókhoz való hozzáférés felfüggesztését, illetve végleges megszüntetését írja elő. Kiemelte, hogy a szerződési szabadság elve alapján a Meta jogosult volt meghatározni, milyen tartalmak közzétételét engedélyezi, a politikus pedig szabadon dönthetett arról, hogy igénybe veszi-e a szolgáltatást az adott általános szerződési feltételek mellett,
